Az infokommunikációs társadalom egyenlőtlen mértékű használata és a lehetőségekhez való kiegyenlítetlen hozzáférés minden korábbinál inkább kirekeszt sokakat abból, hogy kihasználhassák a társadalmi élet sok területén bevezetett új technológiák. És a technológiák adta előnyöket. Ez gazdasági természetű probléma nagy különbségképző tényező. Hiányozhat szélessávú internet vagy más eszköz, ami meggátolja a minőségi hozzáférést. Ez óriási problémát jelenthet, különösen innovatív környezetben. Nagy társadalmi dilemmát okoz, hogy a leszakadók felkarolására koncentrálják az erőforrásokat vagy az élvonalbeli fejlesztésekre? Aki nem tud csatlakozni, annak óriási információs vesztesége lesz, miközben a társadalmi veszteség is nagy jelentőségű azzal, hogy nem tud mindenki csatlakozni.
Így fontossá válik a digitális esélyegyenlőség biztosítása, megvalósítása.
Előrelépést jelent a sávszélesség növekedése, a technika egyre szélesebb és változatosabb megjelenése a mindennapokban. Ez a hétköznapi életben egyre meghatározó jelenség lesz, gyorsítja a globalizációt, egyenlőbb esélyeket biztosít.
Az esélyegyenlőtlenség vizsgálatakor a legfontosabb tényezők, mint a nem, az etnikai hovatartozás, a bizonytalan foglalkoztatási- gazdasági és szociális helyzet mellett sokszor elsikkad, pedig alapvetően a digitális technológiákhoz való társadalmi hozzáférés különbségeinek fontos eredendője a megfelelő motiváció és attitűd hiánya. Sok esetben jogosan felmerül a kérdés, hogy nincs hozzáférés vagy nem is lehetne hozzáférés. A szélsőséges eseteket leszámítva ez gyakran elő problémának látszik.
A digitális kompetencia óriási hatással van az esélyegyenlőségre, a munkaerőpiacra és az egyéni életvitelre, ezért Európa jövőjének szempontjából az e-befogadás kulcstényező.
A társadalmi kirekesztés túlmutat a munkanélküliség, illetve a munkaerőpiacon való megjelenés kérdésein. A hátrányos helyzet és az akadályok megakadályozzák a részvételt a kultúra, a jogok gyakorlása az egészségügyi szolgáltatások, a lakóhelyi környezet, a lakáskörülmények, a családi támogatás, valamint az oktatási, képzési és munkába állási lehetőségek terén egyaránt.
Cél, hogy az emberek képesek legyenek a tudástársadalom és az információs társadalom teljes jogú polgáraiként élni és tevékenykedni.
„A társadalmi befogadás az a folyamat, melynek során erőfeszítések történnek annak biztosítására, hogy mindenki – tekintet nélkül tapasztalataira és körülményeire – kibontakoztathassa potenciális adottságait az életben. A teljes körű befogadás eléréséhez a jövedelem biztosítása és a foglalkoztatás szükséges, de nem elégséges feltételek. A befogadó társadalmat az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az egyének jogai és kötelességei közötti egyensúly és a növekvő társadalmi kohézió megteremtésére való törekvés jellemzi.” (Gazdasági és Társadalmi Befogadás Központja a Centre for Economic and Social Inclusion, 2002)
Egyre inkább kerül fókuszba annak a biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyek és csoportok ne maradjanak le. Ez tükröződik az e-befogadási politika akcióprogramjában, ami kifejezetten a fiatalokra, az idősekre, a nőkre és a fogyatékkal élőkre koncentrál.
Az e-befogadási stratégiák, kezdeményezések és gyakorlatok Európa szerte és már évek óta Magyarországon is pozitív hatással járnak, ezekből mutatok meg néhányat. Megvalósulnak egyéni szinten, mert a digitális készségek hiánya és az alacsony szintű digitális írástudás csökkentheti az életesélyeket, beleértve az előbb említett oktatási, képzési és munkába állási lehetőségek terén egyaránt. "Becslések szerint a jelenleg meglévő állások 60 százalékának és az újonnan létesülő munkakörök 90 százalékának a betöltéséhez szükség van, illetve lesz IKT készségekre (Department for Education and Skills, 2002), az IKT használatában jártas dolgozók elvileg jobb esélyekkel vesznek részt a munkaerőpiacon." Ráadásul erősödő tendenciaként figyelhető meg, hogy a betölthető álláshelyeket egyre inkább az interneten keresztül hirdetik meg.
Az Unióban a munkavállalók 51 százaléka használt internetet, míg Magyarországon épp csak 29 százalék a 2006-os felmérések alapján. A hazai munkavállalók több mint 40 százaléka nem rendelkezett számítógépes ismeretekkel (Eurostat 2006), míg a nyugdíjasoknak mindössze 3 százaléka, azaz alig 60 ezer 64 év feletti magyar lakos vett részt valamilyen számítógépes képzésen, oktatáson 2008-ig.
Az információs és kommunikációs technológiák használatára vonatkozó uniós célok:
- 2020-ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%-ra kell emelni azáltal, hogy többen (különösen a nők, a fiatalok, az idősebbek, az alacsonyan képzettek és a legális bevándorlók) jutnak álláshoz.
- Javítani kell az iskolázottság szintjét.
Ehhez a tervezett út:
A kezdeményezés célja a nagy sebességű/szupergyors internetre és az interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac kialakítása.
2013-ra mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a szélessávú internetkapcsolatot.
2020-ra mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a sokkal gyorsabb (legalább 30 Mbps sebességű) internet-hozzáférést.
2020-ra az európai háztartások legalább felének 100 Mbps-t meghaladó sebességű internetkapcsolatra szóló előfizetéssel kell majd rendelkeznie.
A kezdeményezés célja, hogy az EU a kutatási-fejlesztési és innovációs szakpolitika középpontjába a társadalmunk előtt álló olyan főbb kihívásokat helyezze, mint az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások.
Meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot, az alapkutatástól a forgalmazásig.
Elő kell segíteni, hogy a diákok és a gyakornokok külföldön tanulhassanak.
Jobban fel kell vértezni a fiatalokat ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerőpiacon.
Növelni kell az európai egyetemek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét.
Javítani kell az oktatás és a képzés valamennyi szintjét (kiváló egyetemek, esélyegyenlőség).
Innovatív Unió
Mozgásban az ifjúság
Az információs társadalom felépítése során egyre fontosabb, hogy a hátrányos helyzetű személyek és csoportok is fel tudják zárkóztatni a többiekhez. Megelőző akciók és programok indítása vált szükségessé. Hazánkban is voltak sikeres kezdeményezések arra, hogy megtalálják a legjobb módszereket, gyakorlatokat, szervezeteket az informatika és társadalomfejlesztés közös határterületein.
"Az Inforum kezdeményezte, hogy a digitális társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásával foglalkozzék a Magyar Országgyűlés is, illetve, hogy 2008 legyen itthon is az e-Befogadás éve. A kezdeményezés nyomán január 8-án az öt parlamenti párt együttműködési szerződést írt alá az Inforummal, amelyben kinyilvánította, hogy a digitális szakadék betemetése nemzeti ügy. Fél év alatt két országgyűlési határozat született, mutatván, az Inforum elérte céljainak egy részét: az Országgyűlés figyelmet fordít a hátrányos emberek, korosztályok, régiók életminőségének kérdéseire. A szervezet stratégiai célja, hogy 2010 végéig egymillió új használót segítsen az internetre, elsősorban az 50 fölötti korosztályok tagjai közül. Ma 50 év felett mintegy 350 ezer ember használja az internetet. A parlamentben megalakult az e-Befogadásügyi eseti bizottság is, amely jelentést készít az Országgyűlésnek; figyelemmel kíséri az e-befogadási kezdeményezéseket, legyenek az állami, civil vagy vállalkozási akciók."
E-befogadási kezdeményezések:
- unoka- nagyszülő informatikai verseny
- 50 fölötti internetezők első házibulija
- www.50plusz.NET webportál.
A programok célja, a digitális készségek ki- fejlesztésének elősegítésére irányulnak, hogy fejlesszék az 50 évesnél idősebb nemzedékek digitális és informatikai eszközhasználatát, tudását és készségét, és aktív alkotásra és kapcsolatteremtésre serkentse őket.
Az információs társadalom felépítése során egyre hangsúlyosabb lesz annak a biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyek és csoportok is fel tudjanak zárkózni.
A megelőző akciók és programok sikeres kezdeményezésnek bizonyultak arra, hogy megtalálják a legjobb módszereket, gyakorlatokat, szervezeteket az informatika és társadalomfejlesztés közös határterületein.
http://www.inforum.org.hu/dokumentumok/e-befogadas-magyarorszagon-eves-jelentes-2008/
http://infovilag.hu/hir-13045-digitalis_eselyegyenloseg_sikeres_magyar.html http://ec.europa.eu/europe2020/priorities/smart-growth/index_hu.htm
