A felnőtt élet során különböző helyzetekben sajátíthatjuk el a tudást az iskolán túl és azon belül is formális, informális és nonformális keretek között. Ezek az oktatási környeztek különböző mértékben és változatos eszközrendszerrel képesek segíteni a tanulót a tanulásban.
Kontakt oktatás
Online eszközökkel támogatott kontakt tevékenység
Blended learning
Távoktatás mint oktatási környezet
A kontakt oktatási formában, a hagyományos osztálytermi munka során a tanulócsoport és a tanár térben és időben egy helyen vannak. Azonos tevékenységben vesznek részt.
A kontakt módon történő tanítási folyamatban számítástechnikai eszközök már megjelenhetnek, de internet hozzáférésre nincs mód. A technikai berendezések funkciója a szemléltetés és előre elkészített szövegek kivetítése. Alkalmazhatóak a kontakt oktatásban nyelvoktató szoftverek, melyekkel például a nyelvtani szabályok alkalmazását, a szavak helyes kiejtését lehet gyakorolni, és jellemzőek az interaktív táblák, a tabletek, laptopok, számítógépek is.
Az Online eszközökkel támogatott kontakt módszerben a tanulók és a tanár térben és időben egy ugyan még egy helyen vannak, de kommunikációs lehetőségük nagymértékben megnő az internet adta lehetőségekkel. Rengeteg segítséget jelent a kommunikáción túl a tananyag elsajátításában.
E két módszer együttese Blended learning tanulási színtér, ahol az előre meghatározott célokhoz komplex tartalom társul. Ez a módszer az, ami kitágítja az osztálytermi környezetet virtuális színtérrel és annak lehetőségeivel. Rugalmas a tananyag struktúra és jellemzően a tanulásban lévő részvétel térben és időben a csoport tagjai között hol eltolódik, hol pedig újra szinkronba kerül. Például a közös csoportos munka virtuális térben folytatódik vagy egyénenkénti blog bejegyzések készítésével, amely folyamat már összeér a reflektálásokkor, a következő tanórában vagy egy prezentáció meghallgatásakor. A tanulási folyamat eredményességét döntően befolyásolja a tanár pontos célkitűzései és támogató segítsége mellett, a tanulók tanulási motiváltsága és technikai felszereltsége is.
A negyedik elkülöníthető módszer a távoktatás, aminek jelentős része már a virtuális térben, online működik. Itt a tanulás tevékenység egyéni, ritkán ér össze a tanulócsoportok tagjai vagy tanuló- tanár között a folyamat (egyéni vagy csoportos konzultáció). Az oktatásra fókuszáló tananyag- és tanár központú oktatás tevékenységközpontúvá válik, ahol az ismeret átadása a cél, a tanuló munkája pedig egy facilitátor szerepet betöltő tanár segítségével történik.
Aki a távoktatással először találkozik, bizonyára többször szeretne egy segítőre támaszkodni, mint azok a rutinosabb hallgatók, akik már vettek részt távoktatásban, akik ismerik ennek lehetőségeit, színtereit. Segítséget igényelnek, sokszor szükségük van tájékoztatásra és elengedhetetlen az alapkövetelmények összefoglalása (tantárgy szakmai követelménye). Szakmai és módszertani támogatást is vár a tanuló a képzőktől, amit már a távoktatásban előzően is résztvevők kisebb arányban tesznek, hisz a rendszerben való jártasságukat megszerezték. Bennük általában csak speciális kérdések születnek. Javasolt egy általános tanácsokat tartalmazó „tanulói útmutatót” elkészítése, ami mindenki számára segítséget nyújt a rendszer és a helyi követelmények megismerésében.
Azok, akik csak a végbizonyítvány megszerzésében érdekeltek, mert például egy Uniós pályázat leadásában kritérium az adott végzettség, vagy munkájukat csak így őrizhetik meg, általában nem szokták igénybe venni a tutor szolgálatait (persze ennek akkor van értelme ha meg is fogadják tanácsát), nem élnek a konzultációk lehetőségével, nem készítik el az időközi ellenőrző feladatokat, megelégszenek a tananyag "bevágásával".
Ők nem fedezik fel a tanulás örömét, nem próbálják ki a fejlesztő játékokat, nem részesei a fejlesztő környezetnek. Pedig ezek motiválják, analízis vagy szintézis elvégzésére késztetik, gondolkodásra és aktivitásra "kényszerítik" a tanulót.
Nincs univerzális tanulási módszer. Mindenki másként tanul! Kérdés, hogy tevékenység-központú vagy tartalomközpontú legyen-e a távoktatás. Sokszor hallható a kritika, hogy nem jó, nem hatékony a távoktatás. De ezekben az esetekben a vezető szerepe van rosszul meghatározva. Leginkább tevékenyen lehet új tudást, kompetenciát megszerezni, így szerencsésebb a tevékenység-központú oktatásszervezés. Azonban ennek megkonstruálása sokkal bonyolultabb, mint a tananyagközpontú oktatásé. A tevékenység-központú tanulásszervezésnek nincs zárt a kimenetele, ezért sokkal munkaigényesebb a folyamat megszervezése, illetve menedzselése.
A hagyományos oktatási módszereken túl, itt alkalmazhatunk olyan távoktatási médiákat, amelyek akár tartalmukban, akár szerkezetükben, funkciójukban újat jelentenek. Mivel módosul a régen berögzült tanár- diák szerep és a hangsúly már a tananyagon és a tanulón van, az eszközök is ehhez idomulnak és döntő szerephez jutnak. A távoktatásban az eszközökkel a tanuló egyéni tanulási munkáját szolgálják ki a megváltozott tanítói szerepnek megfelelően.
Szaporodnak a multimédia alkalmazására irányuló kísérletek, amelyek a távoktatásban kívánják kipróbálni a modern informatikai és kommunikációs technológia elemeit. Az eszközök magukban foglalnak bizonyos tanítási módszereket is, mert alapvető feladatuk az egyén önálló tanulását megvalósítani és azt folyamatosan elősegíteni.
Ezek alkalmassá teszik a tanulót arra, hogy a távoktatással élni tudjanak és önállóan kezelni tudják ezeket a programokat. Ezek elsajátítása után tud ide szervesen illeszkedni a tutor- tanuló kapcsolatfenntartási szokásai, színterei. Az eszközök függvényében (médiatizált forma) válik a tanuló, úgy válik passzív befogadóvá, vagy aktív résztvevővé. Attól függ milyen formában kapja meg az üzenetet a tanuló, hogy kérdező, elemző, gondolkodó vagy szolga mód követő, mindent elfogadó tanuló lesz-e.
Kérdés, hogy az adott eszköz hogyan akarja bemutatni a tananyagot. Az is fontos szempont, hogy adott eszközök egy rendszeren belül hogyan illeszkednek egymáshoz (munkafüzet, hanganyag, videokazetta és netán lemez is társul).
Újabban alkalmaznak CD-I és a CD-ROM és internetről letölthető anyagokat, amivel fokozatosan kiiktatja/ kiiktatta a hagyományos „csomag” készítését, postázását. Természetesen az eszközök tartalmát és megjelenését ez nem befolyásolja, de szerencsére költséghatékonyságukat igen, így ez is idomul ahhoz az alapvető célhoz, hogy könnyebben eljusson olyanokhoz is, akik számára bármilyen okból kifolyólag akadályba ütközik a tantermi oktatás és a távoktatás módszere mellett döntöttek.
Az interaktív tábla, a tabletek, laptopok, számítógépek már a kontakt osztálytermi munkában is megjelennek, ehhez képest újdonságnak számítottak a szimulációs és számítógépes játékok az oktatásban. A fejlesztő jelleggel készült számítógépes játékok alkalmazása során kompetenciáik fejlődnek ki. Ezek programok a legvégső precizitással megtudják közelíteni a valóságot, például a pilóta képzés során használatos gépek és körülmények teljesen megfelelnek a valóságnak.
http://highfly.hu/index.php?dest=sims
Az oktatási tartalmakhoz egyre inkább bárhonnan (bármilyen eszközről) hozzá lehet férni, illetve a tanuló bárhonnan képes megtanulni a tananyagot.
Megjelennek azok az alkalmazások ahol már nem csak felhasználhatom az online-n található tartalmakat, hanem én magam is tölthetek fel tartalmakat, Google Docs, Wikipédia, TeacherTube, Slideshare, Prezi, YouTube. Ez kiegészülhetnek nem tanulási céllal létre jött közösségek ezirányú tevékenységével. Fokozhatjuk online közösségek alkotásával a tanulási-tanítási tevékenységet, mert a köözsségi élmény pozitívitásával egészül ki a folyamat.
Következő lépcsőfokként pedig megjelennek tanulás és a tanulás és az oktatási tartalom menedzselésére létrehozott oktatási keretrendszerek, mint például a Moodle, ILIAS, LMS (Learning Management System) és az LCMS (Learning Content Management System).
Legfrissebb újításként a háromdimenziós, virtuális rendszerek bővítik a távoktatás módszereinek lehetőségét, ilyen például az általunk használt Second Life is.
Az infokommunikációs környezet kiterjeszti a tanulás lehetőségét és megváltoztatja annak mechanizmusait. Az új információs fejlesztések hatnak a termelésre, a változások és az új folyamatok hatnak az oktatásra is, hiszen az oktatás minden innovációs gyakorlat kiterjesztésének elengedhetetlen tényezője.
Ezek észrevehetően beépülnek - egy részük észrevehetetlenül beolvad - az életünkbe, az élethosszig tartó tanulás alappilléreivé válnak. Az új módszerek és eszközök átalakítják a képzés minden területét.
Szakértők úgy vélik, hogy a „távoktatás módszerével” megválthatók a jelenlegi létszám- és egyéb oktatásbeli gondok.
Cél, hogy a távoktatás kellően (elméleti, szakmai és oktatáspolitikai szempontból közelítve) megtervezett legyen, hogy előkészítve és kidolgozva legyen annyira, hogy bármely, a gazdaság vagy az egyén részéről jelentkező igényt azonnal és teljes mértékben kielégíthessen.
Szükséges, mert le kell győzni a távolságot, mert csökkenteni kell az oktatás egy főre eső költségeit, mert választ ad társadalmi-gazdasági szükségletekre, mert részét képezi az önképzésnek és az élethosszig tartó tanulásnak.
Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest, 2007. p. 44.
Kovács Ilma: Új út a távoktatásban. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest, 1996Szimultán és számítógépes játékok az oktatásban
