Nem feltétlen szerencsés az offline és online életünk összehasonlítása, de gondoljunk csak bele mennyi időt töltünk el például a Facebook oldalunk böngészésével csak arra várva, hogy valaki reagáljon egy-egy megosztott üzenetünkre. Vagy arra, hogy mennyire frusztrál minket, ha nem érkezik azonnali válasz egy barátunktól. Mindez mennyire képezi le az offline kapcsolatrendszerünket és szokásainkat?
Hallottam már a digitális lábnyomról, de igazán a múltheti előadások kapcsán Melinda blogbejegyzése indította el a gondolatot benne, hogy hogyan is működik ez az én életemben, hogy mutatható ki a digitális jelenlétem. Érdekes volt erre visszatekinteni, hogy ez mit jelent az én életemben. Mit jelent az offline életemben. Aztán az e heti előadásban érintette a tanár úr a fenntartható fejlődés szempontját, a zöld informatikát, aminek után olvasva rájöttem, hogy mennyi mindent jelenthet az, ami nekem eddig a kevesebb festéket használó nyomtatókból, a környezetbarát akkumulátorokból és az elhasználtak megfelelő tárolásán túl, maximum egy ilyen mondat volt az emailek végén:
A XY környezettudatos ügynökség. Kérjük, csak abban
az esetben nyomtassa ki jelen üzenetet, ha feltétlenül szükséges.
Rengeteg fejlesztés létezik az eddigi ismereteimen túl, kigyűjtöttem néhány érdekességet:
Panasonic Eco Blu Ray Player
Ez az okos lejátszó egy Smart Eco elnevezésű rendszerrel van ellátva, mely segítségével 4 méterről képes érzékelni az emberi mozgást, és ekkor automatikusan bekapcsol, ezzel rengeteg energiát takarítva meg.
Biciklis telefontöltő a Nokiától
A Nokia találmányával feltöltheted a telefonod kerékpározás közben, egy speciális dinamó segítségével. A biciklihez jár egy töltő, dinamó, egy headset és egy headset-tartó, valamint FM rádió és lámpa is van rajta.
WiFi-s töltő
Az Air Energy Charger egy lenyűgöző kis szerkezet: az általa érzékelt vezeték nélküli internet jeleit képes hasznos energiává alakítani, mely által nem csak telefonokat és kisebb elektromos eszközöket tud feltölteni, hanem saját energiáját is újra fel tudja használni. (alternativenergia.hu)
Szükségességük egyértelmű, de mennyire épülnek be a mindennapokba? Gyakran az online alkalmazások nagy hatással vannak az offline életre, de a kérdés, hogy mennyire járul hozzá mindez a technikai, társadalmi, politikai, üzleti megoldásokhoz és sikereikhez?
Nem kérdés fontosságuk az oktatásban sem, ezért is érintjük erről az oldalról is hetek óta, hogy mindenki a digitális állampolgárság felé tart és az a cél, hogy mindenki közelében legyenek technikai eszközök és ezeket éppúgy használjuk tudatosan, mint amennyire a hulladékot szelektíven gyűjtjük vagy amennyire az árammal takarékoskodunk. Amióta a fenntartható környezetről olvastam cikkeket az előadás után, többször is találkoztam ilyen témájú cikke, blog bejegyzésekkel, hirdetésekkel.
Amikor a múlt héten a Facebookon egy csoporthoz meghívót kaptam Tündétől, megörültem neki, felmentem az oldalra, körül néztem a csoportban és rögtön csatlakoztam is. Így lettem az FB-n az Időskori tanulás csoportjának tagja. Másokkal együtt, akik közül vannak olyanok akikkel egy csoportot alkotok a Virtuális távoktatás és Virtuális Aula csoportban, van aki a személyes profilomban is ismerősöm, van olyan aki az egyetemi tanulmányaimmal összefüggő szakmai csoportoknak nem tagja, de ismerem őket és vannak, akik teljesen idegenek számomra. Vagyis idegenek voltak eddig. Most már összeköt minket ez a csoport.
De vajon mi alapján? Tünde tudta, hogy engem mi érdekel, hiszen a csoporttársam, kedveljük egymást (azt hiszem írhatom bátran), de vajon máshonnan mi alapján kapok értesítéseket, mi alapján jutok lehetőségekhez? Jó, jó tudom, ha meglátogatok egy weboldalt, máris tudnak rólam mindent, pláne ha valahol esetleg vásárolok is valamit, ha feliratkozom egy hírlevélre egy regisztráció során. Rögtön kapok az ő érdeklődési körükről, szolgáltatásaikról értesítést, mert feltételezik, hogy engem is érdekel, fontos számomra amit kommunikálnak, hiszen már egyszer kapcsolatba kerültünk az én kezdeményezésemre. Talán anno így kezdődhetett egy olyan folyamat, amiben megpróbálták kitalálni a kereső motorok, hogy mire van szükségem. Aztán persze ezzel párhuzamosan kialakultak a közösségi oldalak, ahol csoportokat alkotunk és mindegyik megjegyzi, hogy hol, mit kerestem, mit csináltam. Hogy engem mi érdekel. Ez segít abban, hogy szelektáljuk a nagyvilágból áramló hírek áradatát és leszűkíthessük azokra az információkra ami minket érdekel. Megtudhatunk mindet azokról a témákról ami minket érdekel, megtalálunk-e számos olyan információt amit egy kereső program nélkül nem tettünk volna meg soha vagy addig formálunk mindent a digitális világban önmagunk képére, míg ezáltal beszűkül a látókörünk és "csak" azt látjuk meg belőle, amire speciálisan igényünk van. Vajon nem lesz a végeredmény pont a kívánt cél ellenkezője?
Belépek egy közösségi oldalra, csoportot alkotok az ismerőseimmel, belépek olyan helyekre amik tetszenek, érdekelnek, megjelenek képek, avatarok, könyvjelzők, háttérképek vagy akár egy nyitóoldal, amit mind- mind a saját magam arcára formáltam. Lehet, hogy nem is látok túl önmagamon? Egy keresőprogram az én eddig keresési paramétereim alapján a következő keresésemnél igyekszik a kezem alá dolgozni és olyan területeken keresi meg a választ, ami szerinte a számomra a legnagyobb segítség lesz. Nem is beszélve az online értékesítésben rejlő lehetőségekről, aminek kihasználásra a vállalkozások egyre nagyobb összegeket költenek kereső-optimalizálásra és Adwords kampányokra, hogy látogatókat vonzzanak weboldalukra.
Lehet, hogy ez a sok választásos modell paradoxona? Egy idő után kialakulnak a közös nyelvek, amelyeket csak egy- egy csoport tagjai, egy- egy közösségi oldal felhasználói értenek. Mini szubkultúrák alakulnak ki, de ez így volt már az információs társadalom előző lépcsőfokán is, például a kábelcsatornák elindulásakor. Például ha nincs valamelyik tematikus csatornám, nincs HBO-m (történetesen egyik sincs, mert nincs televízióm), akár milyen elragadtatással is áradoznak mások a Trója, Róma vagy Soprano sorozatok fordulatairól, a főhősök sorsáról, fogalmam sincs miről beszélnek.
Ez egy valóságos láncreakció, az internetes böngészőket arra a területre optimalizálják, ahol a felhasználók egyébként is idejük java részét töltik. De vajon így van ez az offline világban is? Mondjuk ha bemegyek egy újságoshoz és leemelem a Népszabadságot és a HVG-t a falon lévő polcról, akkor számít-e és jelent-e valós választás, hogy ott áll mellette a másik két napi- és hetilap ha soha nem veszem meg, nem olvasom el? Ha kinyitom ugyanazt a Népszabadságot és elolvasom belőle a belföldi híreket , a kultúra és sport rovatot, de a külpolitikai híreket és az apróhirdetéseket nem, akkor nem szelektálok mindent ugyanígy a saját magam számára? Online világuk az offline életünket képezi le? Mindent ugyanúgy perszonalizálunk magunknak?
A digitális állampolgárok számára, tolltartóik tartalmát régóta ebbe az irányba fejlesztik. Az egyik új fejlesztés célja "szemantikus hálózatok fejlesztése a közösségi oldalakon. Szemantikai, azaz a közösségi oldalon publikált szövegek jelentése alapján szerveződő csoportok létrehozását teszi lehetővé a megoldás, azaz a felhasználók szakértőket vagy hozzájuk hasonló gondolkodású embereket találhatnak meg könnyedén például a felhasználó által publikált tartalomban megszámolható bizonyos szavak, kifejezések előfordulási aránya alapján.
Praktikus lehet például, ha valaki tájékozódni szeretne egy ingatlan megvásárlása előtt arról, milyen a környék – a barátok barátainak a segítségével, akik elfogulatlanul adhatnak tanácsot." (www.hvg.hu) Elirigyelte a világ legnagyobb közösségi oldala a Twitter és a Pinterest listáit – a facebookozók is összeállíthatnak az érdeklődési körüknek megfelelő tematikus listákat. A Facebook elindította az „Interest List” – „Érdeklődési kör” nevű szolgáltatását. Lényege, hogy a felhasználók különböző tematikus listákat is összeállíthatnak - a Facebook vezető fejlesztője szerint saját, személyre szabott magazint szerkeszthetnek.
A listák a bal sávban lesznek az alkalmazások, csoportok, barátok menüpont alatt, az elkövetkező néhány hét során megjelenő Add Interests linkkel lehet bármilyen hírcsatornát kiemelni. A funkciót a Facebook szokás szerint lépésről lépésre teszi elérhetővé világszerte. Akit például a politika érdekel, megkaphatja a CNN, a Fox, az MSNBC és a The Wall Street Journal szalagcímeit. Már most is beállítható. Aki nem tud várni, a facebook.com/addlist-tel már most beállíthatja magának a szolgáltatást. (www.hvg.hu)
Gondolom percek kérdése és a fejlesztők eljutnak addig, hogy egy egyszerű bejelentkezés után, amint megadjuk a felhasználónevet és jelszavat, mindenki láthatja majd minden oldalon a saját alkalmazásait, könyvjelzőit, és egyéb böngésző beállításait.
