Eleraning egy lehetséges értelmezése
Tartozom még egy bővítéssel, korrekcióval, ugyanis van egy piros bejegyzésem. Így gondoltam épp itt az ideje bepótolni, hamár a tavaszi szünet ad erre egy kis lehetőséget. Átolvastam újra az anyagomat, meghallgattam újra az előadást és talán az azóta eltelt hetek tükrében, elkészült a végeredmény:
„Az e-learning néven összefoglalható fejlesztések, programok, tananyagok a tanulásszervezés, tanulásirányítás és tanulás-támogatás olyan formáit jelentik, amelyek három, jól körülírható forrásból merítenek: a számítógéppel segített tanulás eszközrendszere, az internetes, webalapú tanulás eszközrendszere, a távoktatás tapasztalatai és eszközrendszere.” (Komenczi, 2006. 10.o.). A három területet legfontosabb jellemzőit nézve: A Számítógéppel segített tanulás legfontosabbja az információ feldolgozás, és adattárolás (ide tartozik minden külső adattároló is például a winchester, hajlékonylemez). Nagyon fontos tényezője az interaktivitás, ami nagyon innovatívan jelenik meg az eddigi gyakorlathoz képest. A visszacsatolások befolyásolják a munkamenetet.
A hipertextek támogatják a nem lineáristanulási utakat, a tanuló választhatja meg, hogy melyik „útelágazás” felé tart vagy eetleg ismétel, visszalép egy leckében, vagy azt teljesen kihagyja.
Ide soroljuk a multimédiás megoldásokat is, erre bővebben kitérek a továbbiakban.
Az e-learning másik összetevője a Online, web alapú tanulás, melynek legfontosabb ismérve a hálózatba való alakulás és ezáltal az információ megosztás, tartalom megosztás lehetősége (mindez az internet fejlődésével és rohamos elterjedésével jöhetett létre). Jellemzője a gyors kapcsolatteremtés.
Az e-learning harmadik összetevője a távoktatás. "Az oktatás egylehetséges formája a hagyományosnak tekintett nappali, esti, levelező képzésiformák mellett. Nevéből is adódik, hogy a tanulás távolságból (távirányítással) irányított speciális formája, mely a tanulótól egy autonóm tanulási környezetet igényel. A tanulási folyamatot lépésről lépésre meghatározza, rendszerezi. Mivel képes egyidőben sok embert tanítani, így a tömegoktatás eszközévé vált. Megszűnik a tanárok tradicionális ismeretátadó szerepe, a tanulás irányításátaz úgynevezett tutor segítségével végzi." (Vö.: Kovács, 2005) Átalakult a résztvevők szerepe is, a hagyományos oktatással szemben a távoktatásban tutorról beszélünk, akinek segítő, támogató feladata van egy ilyen környezetben.
Nehéz, a távoktatás önmenedzseléstigénylő jellegét a hallgatónak magáévá tenni, sokan nem is tudnak elvonatkoztatni a közoktatásra jellemző gyakori számonkérésektől (röpdolgozat, szódolgozat,felelés, ’kistémazáró’, egyéb számonkérő feladatok), így számukra kevésbé működő, kevésbé hatékony a módszer. Az önmenedzselés az egyik legfontosabb eleme a távoktatásnak, a résztvevőkenk saját maguknak kell beosztaniuk idejüket és a tananyagot (rákényszerülnek a tanulásra. A távoktatás jelentősen átalakult technikailag, az erre (is) fejleszetett programokban már utólag is hozzáférhetőek az anyagok és könnyen változtathatóak is tartalmuk a moduláris rendszer miatt. A technika nagy előnye, hogy frissülhetnek, korrigálódhatnak a tanyagok, nem hiába leáldozóban már a postán elküldött tananyag és segédanyag csomagocska, amit a képzés elején kapnak meg a hallgatók. A távoktatásnak szintén jellemzője, hogy a multimédiás eszközökkel színessé tehető a tartalom.
Az eLearning tényezői:
Modularitás, amelyre jellemző a rendszerszemlélet, a tananyag elemei tanulási egységekre bontása, a tartalom kezelése még nem biztosít eredményességet, a tanulási utak és útmutatás kijelölése a modulokhoz és emellett az e-learning tartalom és tevékenység rendszer és alrendszeri.
Rendszerintegráció és e-learning didaktikai tervezése az alábbiakból áll: contentdesing: oktatási tartalomkiválasztása, formálása, textdesing: szöveg didaktikaiszempontok szerinti kidolgozása, a hypertext desing: lineáris tartalom hipertext formázása, a multimédia desing: kép,hang, mozógép, animáció kiválasztása, integrálása, az learningsupport desing: tanulási folyamatot koordináló, segítő, a programelemek tervezése a tananyagot közvetítő alkalmazásba és az assessmentdesing: tanulási eredményességet értékelő eszközöknél.
Infokommunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben: rendszerszervező funkció, oktatásszervező feladatok, információszolgáltató funkció, a forrás, interaktív forrás, személyre szabott interaktív forrás, a kommunikációs funkciók, az online tanulóközösségek és csoportok.
Az információ feldolgozással sokkal gyorsabbá válik a világ számunkra, sokkal több információ jut hozzánk el meghatározott idő alatt. Mivel tehetjük ezt még hatékonyabbá? Az elearningben milyen eszközök állnak a lehetőségeinkre amellyel hatékonyabb az oktatás? Amivel jobban rögzül a tananyag, ami nagyobb érdeklődést válthat ki?
Babiczky László tanár út szerint, a legfontosabb kifejezési forma a szó. A különböző kifejezési formáknak megfelelően alakultak ki az egyes művészetek is: képzőművészetet, zene, irodalom. A multimédia az objektív valóságnak mozgásban való rögzítését teszi lehetővé.
Az oktatásban segítségünkre lehetnek, video anyagok, klippek, montázsok, ahol a képek egymásutánisága, a képsorozatok különleges hangulatot áraszthatnak. Hasonlít arra az érzésre, mint amikor egy ismert helyen, rutin-szerűen elmegyünk, ugyanarra fordítjuk fejünket, ugyanazokat a dolgokat látjuk meg, ugyanazokat az embereket ismerjük fel és számunkra egy különleges hangulatot, érzelmi többlettel tarkított "filmet" ad a fejeünkben, ha visszaemlékszünk ezekre a percekre. Ez bővülhet a film nyelvén még egyéb kiegészítőkkel, mint a felirat, ami pontos információkat, adatokat segíthet rögzíteni a nézőkben és a zene, amely szerves része a képeknek és segítségünkre lehet hangulatok fokozásában, asszociációk keltésében. Ugyanez alakul ki a tanulás folyamán, a tananyag egyes eleminél, egy- egy szónál, témakörnél, felelevenedik tudásunk, összekapcsoljuk az újat meglévő információkkal, érzelmi többletet kapnak.
"S itt már látni azt a törekvést, amely a multimédia különböző eszközeiben látszik: cél, a tényezők sajátos összekapcsolásával kialakítani egy olyan képsort, amely már a lényeget mutatja. De nemcsak az az érdekes, hogy milyen képeket fűz össze a vágás, hanem az is, hogy mely képek kerülnek közvetlenül egymás mellé, és milyen viszony keletkezik a két egymásra következő kép között." (Babiczky László)
Ezen túl, összekötött gépekkel új kommunikációs lehetőségeink vannak. Megjelenik a video, a telefon, okostelefon párhuzamos használata.
Jellemzője egyre inkább a multimédiás eszközöknek, hogy jól tükrözik a világ színességét, a gyors, felpörgött életérzést, az információ áradatot, főként ahol a tizen- huszonéves korosztályt kell megszólítani. Az eddigi kifejezőeszközökhöz képest megváltozott a nyelvezete, de főként a vágásuk, a ritmusok, amelynek bele kell illeszkedni a ITK gyors világába. Fel kell vennie a versenyt, fenn kell tartania az érdeklődést, sőt ez az eszköz a többi anyag színesítésére, változatossá tételére is szolgál. Ezért kiemelkedő a feladata. Talán ebben van a legnagyobb ereje, hogy a tananyagok színesebbé tétele mellett részben jobban rögzítheti az elsajátítandó anyagot, tényleg támogató funkciót tölt be, részbe általuk könnyebb a befogadó célcsoportot megszólítani és számukra közelebb hozni a tudást. " A multimédia olyan kifejezési forma, mégpedig a mai kor emberének kifejezési formája, amely az élet bonyolultságát mozgásban tükrözi, és amilyet korábbi kultúrák nem hoztak létre.
A videofilmeken és a montázsokon túl megjelenhet az animáció, mint szemléltetési eszköz. "Működési jellegzetessége, hogy a filmen megjelenő mozgások megelevenítését egymást követő mozgásfázisok megrajzolásával (vagy fényképezésével) állítják elő.
A természetes mozgások rögzítésénél a szem tehetetlenségét kihasználva olyan gyakorisággal készítünk felvételeket, amelyet a felvétel sebességével visszajátszva mozgóképként érzékelünk.
Gyakran találkozhatunk olyan helyzetekkel, amikor egy videofelvétel nem képes megmutatni a szemléltetni kívánt jelenséget. Ilyenkor fordulunk az animációk felé, hiszen ebben gyakorlatilag nincsenek fizikai korlátok, láthatóvá tehetünk egyébként láthatatlan elemi részeket, másodpercekbe zsugoríthatunk évek alatt lejátszódó folyamatokat, stb. " (Babiczky László) Ez fontos lehet az órán, illetve a bejegyzéseket követő Facebookos beszélgetések alkalmával már felmerült kérdés esetén, amikor arról beszélgettünk, hogy hogyan fogja megtudni a gyerek, hogy miből áll például egy kémiai molekula, hiszen azt egy videofelvételen rögzített és bemutatott kísérleten nem fogja látni. Az animáció remek értelmező kiegészítője lehet.
"A szimuláció hasonlóan szemléltetési eszköz, mint a multimédiás eszközök, vagy az animációs, azzal a különbséggel itt az interaktivitás is teret kap a valós folyamatok modellezésében. Az animációtól alapvetően eltérő működésű szemléltető eszköz. Az alapja egy olyan modell, ami valamilyen rendszer leképezését végzi úgy, hogy az eredeti rendszer lényeges viselkedési hasonlóságát tartalmazza. A leképezett rendszer lényegesen egyszerűbb, mint a valós rendszer, ezért elemzési célra sokkal alkalmasabb." (Babiczky László) A távoktatásban nem gyakran előforduló eszköz, hiszen kivitelezése rendkívül költséges. Azonban bizonyos tanulási folyamatoknál elengedhetetlen létük, például a pilóta képzésben.
"Mivel a szimuláció valósághű tapasztalat megszerzését segíti elő a tanuló számára, nagyon fontos didaktikai elv, hogy a szimulációnak olyan folyamatot kell bemutatnia, amely vagy létezik a valóságban, vagy amely kigondolt ugyan, de a valóságban is elképzelhető volna." (Babiczky László)
Például ilyen a Sulinet is, de kémiai kísérletek megvalósítására is ösztönözhetjük a diákokat. Szintén felmerült a téma boncolgatása közben a konnektivista csoportban az a kérdés, hogy hogyan motiválhatjuk a diákokat arra, hogy megnézzék a kémiai láncok szerkezetét, akkor, ha a multimédiás eszközök segítségével már minden egyben megmutatunk nekik. Az online, web alapú tanulás van olyan működő példa, amely ad egy lehetséges irányvonalat erre a kérdésre. Amely kiváló példa arra, hogyan lehet megvalósítani mindezt.
www.tudasfeltoltes.hu
Középiskolások országos versenye, amelyben tanári irányítással kémiai kíséreleteket végeznek a tanulók. Ezekről videofelvételeket készítenek okos telefonjaikkal és az elkészült video anyagot nevezik a versenyre. A zsűritagok között szerepel olyan is aki a külcsínt pontozza, a vágást, a feliratozást, a látványosságot és van aki a kémiai kísérlet szakmai részét. Így komplex az értékelés. Természetesen a videofilmeket tárolják, megnézhető bármikor, bármelyik benevezett kísérlet.
Az eddigi összefoglaláson túl, néhány nagyon fontos szempontot találtam a Sulinet, Digitális taneszközök használata a szakképzésben című tanulmnyában:
A virtuális kísérletek néhány jellemzője:
Az iskolák rendszerint szűkös anyag- és eszközellátottság mellett kiemelendő az olcsósága (kis eszközigény).
Egy folyamat modellezése közben számos előnye mutatkozik meg. A hosszadalmas eljárások rövidíthetők, a jelenségek térbeli és időbeli korlátjai lecsökkennek.
Eszközök, reakciók, vegyszerek "működtetése" nem veszélyes (mint pl. egy vegyi üzemé vagy egy atomreaktoré), és használata tiszta, környezetkímélő.
Lehetőséget ad a kísérletek megtervezéséhez a körülmények variálható megválasztásával. Így ideálisabb környezet is biztosítható, mint a valóságban. A virtuális kísérlet befejeztével lehetőség van az újraindításra.
Fontos alkalmazási lehetőséget ad az, hogy nem hozzáférhető jelenségek is megjeleníthetők (mint például az atomi méretek és mozgások szimulációja).
A hagyományos táblai rajzzal szemben a grafikai ábrázolások számítógéppel igen gyorsak, szemléletesek, könnyen változtathatók, valamint a gyors adatfeldolgozás lehetősége is előnyös lehet.
Az interaktivitás élményszerűvé teszi az informatikai eszközök használatát, az egyéni adatok és kérdések személyes jelleget adnak a tanulás folyamatának. A kérdésekre adott válaszok kiértékelhetők, a válaszok és a személyre szóló eredmények kinyomtathatók, és így a későbbi tanulás során újra felidézhetők.
Mivel nemcsak egy tanuló munkáját, hanem egy csoportot, esetleg egy egész osztályt is értékelni lehet, a gyors pedagógiai eredménymérésre is alkalmas.
A nagy memóriakapacitás sok adat bevitelét és őrzését teszi lehetővé, ezek bármikor előhívhatók, és így a számítógép a saját, testre szabott adatbank szerepét is betöltheti.
Multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy saját, a nyomtatott könyvektől, fóliasorozatoktól független prezentációját elkészítse. Mindezt látványosan és a világháló segítségével naprakészen.
A céltudatos böngészés, az adatfeldolgozás és a prezentációkészítés lehetővé teszi, hogy a diákok projektmunkákat is készítsenek.
A számítógéppel csatolt kísérletezés feloldja a valóság és a virtuális valóság konfliktusát, a közvetlen és kvantitatív ismeretszerzést szolgálja.
A módszertani fejlődésekre különös tekintettel, figyelemre méltónak tartom a távoktatás utóbbi években tett óriási fejlődését. Míg kezdetben kevés eszközt igényelt, postai úton került megvalósításra, addig manapság ez a folyamat jóval fejlettebb, kézenfekvőbb, egyszerűbb és egyre szélesebb körben elérhető.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-11-ta-komenczi-didaktika
Szűcs András, Zarka Dénes (2006): A távoktatás módszertanának fejlesztése. Kutatási zárótanulmány. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest.
http://mek.niif.hu/06800/06835/06835.pdf
www.sulinet.hu/ikt/docs/17_szakmacsoport/faipar/faipar_07.html
www.babiczky.hu/szives%20kalauz1.pdf
